who I am and not who I want be.

Hátulról közeledett felém, lépései zaj nélkül vesztek el a frissen hullott, puha hóban. Megragadta a vállamat, és a falhoz szorított, ami mellett sétáltam. Durván, erősen csókolt meg, és én önkéntelenül csókoltam vissza. Értelmet nyert az utóbbi napok fura érzelem-kavalkádja, erre vágytam eddig, csak én magam sem tudtam róla.
Percekig csókolóztunk mohón, erőszakosan, majd csak álltunk a hóesésben, Két karja még mindig lehetetlenné tette számomra a menekülést. A helyzet annyira izgató volt, hogy remegett a gyomrom, kapkodva szedtem a levegőt. Arcomat az arcához közelítettem, és szinte a szájába suttogtam.
- Ugye tudod, hogy... gyűlöllek?
- Az ajkaid nem ezt mondták - felelte.
- Azok az ajkak ügyesen hazudnak.
Majd átbújtam a karja alatt, és beszaladtam a lépcsőházba.
Brrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr....
Álmodozásomból az énekóra végét jelző csengő riasztott fel, és ahogy láttam elmenni magam mellett Őt, forróság futott végig az arcomon...